Adózási kérdések a telekocsizás kapcsán

Frissítés (2016. március 31:): A NAV képviselőjének témába vágó legfrissebb nyilatkozata itt található!

Frissítés (2014. szeptember 2:): Az új fejleményekről külön blogbejegyzésben számolunk be

Frissítés! (2013. november 10.):

A Hír TV Bruttó című műsorának telekocsival (Oszkárral) foglalkozó 2013 október 26-i adásában 7:14-nél a NAV sajtóreferense egy mondatban összefoglalja a lényeget. Megéri megnézni ezt a 15 másodpercet.

Azért itt is idézzük (szó szerint) Katona Editet, a Nemzeti Adó és Vámhivatal sajtóreferensét:

“Ha magánszemély nem rendszeresen, nem haszonszerzés céljából végzi ezt a tevékenységet, csak azért, hogy az utasával megossza a költségeket, úgy mint a benzinpénzt, a pályamatrica díját, és nem keletkezik jövedelme, akkor adófizetési kötelezettsége sem keletkezik”

Eredeti Blogpost (2013. június 18.) :

Többekben felmerült az utóbbi időben, hogy mi is van az adózási kérdésekkel a telekocsizás kapcsán. Az Oszkár, mint Magyarország vezető telekocsi-rendszere üzemeltetőiként felelősségünknek éreztük, hogy kikérjük az APEH  a NAV állásfoglalását a témában. Változtatás nélkül közöljük a NAV számára feltett kérdést és a válaszukat.

Aki össze ki tudja hámozni a lényeget és földi haladnók nyelvére lefordítani, vendégünk egy  oszkáros pólóra 🙂

De a remény megvan, 2012. márciusában már egy képviselő (nevezetesen Spaller Endre) felvetette, hogy nem ártana rendezni ezt az eddig szabályozatlan területet, és deklaráltan adómentessé tenni ezt a társadalmilag és környezetvédelmi szempontból is hasznos tevékenységet.  15:39 – nál olvasható a felvetése. Bár hiú ábrándjaink nincsenek, bízunk bölcs döntéshozóinkban, hogy mihamarabb sikerül rendezni ezt az egyre többek életét érintő kérdést.

Információkérés: (2013.01.31)

Tisztelt NAV Ügyfélszolgálat!

Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy a mostanában Magyarországon is egyre jobban elterjedő telekocsi rendszerek kapcsán mi a hivatalos álláspont az adózás terén?
A telekocsi rendszer lényege, hogy autóval rendelkező magánszemély az útiköltség megosztásának céljából meghirdeti, hogy mikor merre közlekedik, és várja útitársak jelentkezését. Ha talál valakit, aki szintén az adott viszonylaton szeretne utazni, akkor megbeszélik a részleteket, és az út végén jellemzően az útiköltség (üzemanyag + autópálya) arányos részével az utas hozzájárul a költségekhez.
Az világos, hogy ha valaki azt üzletszerűen végzi, akkor nemcsak hogy valamilyen vállalkozási formában kell végeznie és számlát adni, de emellett engedélyköteles is.
Viszont magánszemélyként hogy alakul ennek az adózása? Van valamekkora éves korlát, mely alatt nem adóköteles az így szerzett útiköltség-hozzájárulás? (mint a nem üzletszerű elektronikus értékesítés esetében, ha jól tudom, ott 600.000 Ft ez a limit) Ha nincs, vagy ha van, de azt valaki túllépi, mi ennek az adózási módja?

Köszönettel várom válaszukat!

Erre a válasz (2013. február 27)

E-iktatószám: e-230336

Tisztelt Ügyfelünk!

Főigazgatóságunkra érkezett elektronikus levelével kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást nyújtjuk:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 4. § (2) bekezdése szerint bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában ? pénzben (a továbbiakban ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben ? mástól megszerzett vagyoni érték.

Az Szja tv. 4. § (1) bekezdése alapján jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és – az e törvényben meghatározott kivételekkel – legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni.

Ezen utóbbi bekezdés alkalmazásában elmondható, hogy bármilyen jogcímen jut a magánszemély jövedelemhez, főszabály szerint adókötelezettség kapcsolódik hozzá, kivéve, ha azt az Szja tv. mentesíti, azaz rá vonatkozóan eltéro szabályt fogalmaz meg, azaz felmenti az adófizetési kötelezettség alól.

Az Szja tv. 16. § (1) ?(2) bekezdései többek között akként szólnak, hogy önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. (?..)  Az önálló tevékenységből származó bevételből – kivéve, ha törvény másként rendelkezik ? az Szja tv. 17-23. § rendelkezéseinek figyelembevételével számított rész a jövedelem.

Az önálló tevékenységre a fent hivatkozott 17. § (1)-(2) bekezdései azt írják elo, hogy  az önálló tevékenységből származó bevételt az  Szja tv. 2. és a 4. számú melléklet rendelkezései szerint kell figyelembe venni. Az önálló tevékenység bevételének része (továbbá) az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg.

Az Szja tv-ben található értelmező rendelkezések szerint költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. (?..)(Szja tv. 3. § 16. pontja)

Önálló tevékenységből származó bevétellel szemben, amennyiben a magánszemély a tételes költségelszámolás szabályait alkalmazza (a gépjárműhasználattal kapcsolatban is) az Szja tv. 3. és 11. számú mellékleteire szükséges figyelemmel lennie.
A gépjárművek elszámolható költségei többek között az üzemanyag-felhasználás, fenntartás, javítás, értékcsökkenés, egyéb kapcsolódó kiadások (természetesen a bevétel mértékéig)

Az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározásához, így különösen a költségek elszámolásának módszeréhez,- adószám kiváltására vonatkozó kötelezettség megállapításához,- szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség elbírálásához segítségére lehet az adóhatóság honlapjáról (www.nav.gov.hu) Információs füzetek menüpont alól elérhető 2. számú információs füzetünk.

A tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségre fenti információs füzetünk szintén tartalmaz előírásokat, de az Szja 5. számú melléklete az irányadó, különösen az útnyilvántartásra vonatkozó előírások.(ld 5. számú melléklet 7. pontja)
Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy amennyiben jövedelme meghatározása során a tételes költségelszámolást alkalmazza  – amely esetén akár a bevétel teljes mértékéig érvényesítheti költségeit –  a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/A. § (1) bekezdése alapján, amely szerint adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi – ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit – (a továbbiakban, e fejezet alkalmazásában személygépkocsi), (?..) amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el. ? cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezhet.
A személyi jövedelemadó rendszerében az önálló tevékenységre vonatkozóan nincs adómenteség alá eso jövedelemhatár, jövedelem képzodése esetén az összeghatárra tekintet nélkül adóköteles.

Kiemelendő, hogy az Szja tv. 46. § (1) (9) bekezdései alapján eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját, (?) az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni.
Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, vagy adóelőleg-levonásra nem kötelezett kifizetőtől származik, valamint a (4) bekezdésben említett bevétel esetében – ide értve a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget is – az adóelőleg megállapítására, megfizetésére, továbbá a (7) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén megfizetésére a magánszemély köteles (a továbbiakban: adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie, mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. (?)

Megemlítendő továbbá, hogy jelen ?szolgáltatás? esetében a személyi jövedelemadózás szempontjából az üzletszerűségnek nincs jelentősége, ennek az általános forgalmi adó alanyiság keletkezésére lehet hatása; az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szerint ugyanis az általános forgalmi adó rendszerében adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, (?) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. (Áfa tv. 5. § (1) bekezdés, 6. § (1) bekezdése)

Az üzletszeruségnek és a tartós rendszeres jellegnek nem szükséges egyidejuleg fennállnia az áfa-alanyiság keletkezéséhez, már az egyik feltétel megvalósulása elegendo annak megállapításához, ilyenkor a tevékenység végzéséhez adószám kiváltása kötelezo.

Végezetül felhívjuk figyelmét arra is, hogy terjedelmi okok miatt valamennyi releváns jogszabályi rendelkezés tételes idézésére lehetoség nincs; a hivatkozott jogszabályi rendelkezések  – melyek elérhetok többek között a magyarorszag.hu oldalról – és információs füzetünk áttanulmányozása után esetleges további konkrét kérdésére szívesen állunk rendelkezésére.

Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Üdvözlettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-magyarországi Regionális Adó Foigazgatósága
Tájékoztatási Foosztály

Hozzászólások

8 thoughts on “Adózási kérdések a telekocsizás kapcsán

  1. Te jó ég! Tud ám szakszövegezni az APEH! Ezért kerülöm őket! (Bezzeg ők hajkurásznak!)

  2. Meddig tart egy számlát kérni a benzinkúton!
    Össze kell gyűjteni a kocsihoz kapcsolódó (vagy kapcsolható 🙂 ) kiadásokat, pl biztosítás, autópályadíj, szervíz, javítások, stb, stb, stb
    Aztán nyugodtan mehet a telekocsi!
    Arra azért VIGYÁZZUNK, h. a bevétel NE!! haladja meg a költségeket. 🙂

  3. Én értem, azt hiszem ez a levél = FEKETELEVES.
    Próbálom elmagyarázni érthetőbben:

    A magyar állam mindenből kér. Ebből is. ….. 🙁

    A levél legelején tisztázza a fogalmakat.
    Bevétel: a magánszemély által mástól megszerzett pénzben vagy lekvárban megszerzett – vagyoni (értékkel bíró) érték. Tehát egy kosár alma vagy egy aranyóra.
    Készpénzt helyettesítő eszköz a bankkártya. (kártyás fizetés) (100Ft)
    Jövedelem: a bevétel költséggel csökkentett része.
    100Ft -40Ft = 60 Ft. 60 Ft a jövedelem.

    “bármilyen jogcímen jut a magánszemély jövedelemhez, főszabály szerint adókötelezettség kapcsolódik hozzá, kivéve, ha azt az Szja tv. mentesíti”
    Tehát pl. ez a jövedelem nem éri el a törvényben meghatározott szintet.

    “Igazolás nélkül elismert költség” –> ha nem kérsz a kiadásaidról számlát, akkor azt hiszem azt – törvényben meghatározott – 9 Ft átalánydíjat számolhatod fel az utasnak km-enként.

    “önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.”
    ÖNÁLLÓ tevékenység:
    A személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek számít minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély oly módon jut bevételhez, hogy annak költségeit ő viseli, a tevékenység végzéséért és eredményéért ő felelős, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.
    NEM ÖNÁLLÓ tevékenység, a törvényből kell kibogarászni:
    “a munkaviszonyban, társas vállalkozás tagsági jogviszonyában, vagy országgyűlési, illetve helyi önkormányzati képviselői jogviszonyban végzett tevékenység, a választott tisztségviselő, a segítő családtag tevékenysége.”
    pl. el megy a nagybátyjához szüretelni, ez nem önálló tevékenység
    __Ezek szerint az “Oszkározás” önálló tevékenység.__

    “Az önálló tevékenység bevételének része (továbbá) az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg.”

    Tehát ha az autós kap 100 Ft-ot az utastól, ez az autós bevétele. (ezt az utas költségtérítés címén adja)
    De ezt is csak is azért adhatja, mert az autósnak teljes egészében a költségek fedezetére kell fordítania: “KÖLTSÉGTÉRÍTÉS = költségnek elismert kiadás megtérítésére ”

    A felmerült költségeket kétféle módon számolhatja el az autós:
    1./ begyűjt minden olyan számlát, amely a tényleges költségeit bizonyítja (autópálya matrica, benzin, szervíz, utasbiztosítás, stb.) Ez a tételes elszámolás
    2./ vagy nem hercehurcázik ezzel és az átalányt választja (ha jól emlékszem 9 Ft/ km)

    Ha az 1./-t választja, akkor:
    “amennyiben a magánszemély a tételes költségelszámolás szabályait alkalmazza”
    “A gépjárművek elszámolható költségei többek között az üzemanyag-felhasználás, fenntartás, javítás, értékcsökkenés, egyéb kapcsolódó kiadások (természetesen a bevétel mértékéig)” ( A bevételt költségek fényében határozza meg az autós, hiszen ez lesz a viteldíj)

    EHHEZ PEDIG ÚTNYILVÁNTARTÁST KELL VEZETNI.
    És ha ezt választja, akkor még az autóra cégautó adót is fizethet.

    2./ ehhez nem kell útnyilvántartást vezetni, viszont csak a törvényben előre meghatározott díj számolható el kilométerenként.

    A TELEKOCSI RENDSZEREK “BUKÁSA”:
    “A személyi jövedelemadó rendszerében az önálló tevékenységre vonatkozóan nincs adómenteség alá eso jövedelemhatár, jövedelem képzodése esetén az összeghatárra tekintet nélkül ADÓKÖTELES.”

    És ha még ez nem lenne elegendő, akkor itt a fricska:
    előre kell tervezni a bevétellel (hányszor megyünk kocsival és hányszor akarunk emberkéket, akik hozzájáruljanak a költségekhez), negyedévente előre kell kifizetni a “tervezett adót”, hacsak az nem marad 10.000.-Ft alatt, mert akkor csak évente.

    Ha pedig túlzottan nagyok az elvárások, a költségek tekintetében, kiderülhet, hogy az egész tevékenység legális folytatásához nem csak fizetni kell, hanem adószám kiváltása is és Áfa elszámolás is kötelező.

    Ezt szűrtem le a NAV kolléga leveléből.
    Mindegy, hogy személy szerint ki írta, mert a hivatal tartja a hátát ezért a tájékoztatásért.

    Mindesetre szerintem ez az eredmény, amire jutottam, elszomorító.
    Mert ez a rendszer jó, költségkímélő, környezetkímélő.

    Támogatás helyett megszorítást kapnak mégis, akik, főleg az autósok ezt adnák segítségül azoknak, akiknek drága a tömegközlekedés (!) (két fő annyit fizet bárhová is megy, hogy azért a pénzért autózhatnának is).

    Egy joghallgató

  4. Én csak két dolgot észrevételeznék:

    “Végezetül felhívjuk figyelmét arra is, hogy terjedelmi okok miatt valamennyi releváns jogszabályi rendelkezés tételes idézésére lehetoség nincs; ”
    Na, nem fért ki az ímélbe?!? 🙂

    “Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.”
    Ez egy szakmai vélemény, ami akár lehet rossz jogértelmezés is, tehát ha valakit megbüntetnek mert egy ellenőr próbavásárlást végez nála, viszont a büntetést nem fizeti be a személy, hanem polgári peres útra tereli az ügyet, akkor simán lehet, hogy a bíróság nem a NAV-nak ad igazat, hanem neki. Volt már ilyen, pont a kérdésben felvetett internetes értékesítés kapcsán: http://www.penzcentrum.hu/adozas/te_is_felsz_az_adohatosagtol_igy_ved_meg_a_birosag.1037386.html

    Persze ezzel nem azt mondom, hogy nem lenne adóköteles a tevékenység és mindenki megnyugodhat, mert nem értek hozzá. Egy jogász csapatot viszont rá lehetne állítani, hogy megtalálják a módját annak, hogy az autósok és utasok nyugodtan tudjanak tovább telekocsizni, pl mi van az ajándékozással ami, ha jól tudom 100e Ft alatt adómentes? Tehát az autós ingyen viszi el az utast, az utas meg ajándékba ad neki x ezer forintot. Másik ami eszembe jutott az a kötelező biztosítás, amit csak 1 éves időtartamra lehet megkötni és mondjuk 20e\év a díja, akkor ezt a költséget is meg lehet osztani az utassal fele-fele arányba, hiszen ahhoz, hogy az a pár órás út létrejöhessenn ahhoz be kellett fizetni az egész éves kötelezőt, mivel azt nem lehet, hogy csak az adott x órás út legyen biztosítva, de ezt nyilván nem szoktuk megosztani, legalábbis nem ilyen mértékben, viszont a költség így nagyobb lesz, mint a bevétel, tehát nincs jövedelem, nem kell adózni.

    Mondjuk szánalmas, hogy ilyen kiskapukat kell keresni, valóban jobb lenne ha törvénnyel normálisan szabályoznák, hogy adómentes legyen, bár azt ne felejtsük el, hogy a telekocsi sem a benzin fogyasztást nem ösztönzi…

  5. Még egy észrevétel, ha jól tudom, amennyiben a “önálló tevékenységből származó bevételt” választja az emberfia, és azt a tételes költségelszámolással szeretné alkalmazni – tehát a bevétel teljes egészét szeretné költséggel lefedni – ezt csak úgy teheti meg, ha az évben keletkezett összes ilyen bevételénél ezt alkalmazza. Így akinek esetleg más forrásból is származik ilyen bevétele – pl, előadói díj, honorárium, jogdíj, stb. – akkor azokra sem alkalmazhatja az általányos költségelszámolást, azokhoz is tételes költségnyilvántartást kell vezetni.

  6. nem jogerős úgy olvasom, tehát nem kötelező. És arról miért nem érdeklődnek, hogy márciustól novemberig mit csinálnak a felajánlott 1%-al, amit csak az a cég kap meg -ezt sem tudja senki- akinek mindene rendben van adózásilag. és akinek nincs rendben azt a pénzt hova teszik? nem lehet tudni, hogy az Oszkárral melyik unokatestvéremet viszem el! Pl. vannak kiskapuk. Máshol is kereskedhetnének! 20 évvel ezelőtt volt egy ilyen műsor a rádióban /Kenguru/ ha jól emlékszem.. Kár, hogy nem én tettem át számítógépre, de ettől még nem vagyok rosszindulatú és irigy! Mert alapvetően innen indul minden! Üdv. Zsuzsi, óvó néni, aki többször utazott nagyon kellemesen az O
    Oszkárral

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*
*
Website