Első. Az első kutyám,  az első ejtőernyős ugrásom, az első szerelem, az első albérletem, az első kocsim és még sokáig sorolhatnánk. Egy dolog biztosan közös bennük: az “elsőségek” izgalmas dolgok, hiszen valami új élmény fog minket érni, amellyel eddig még sohasem találkoztunk és amely lehet, hogy hosszú távon is hatással lesz az életünkre…

Jucus nyáron hallott először az Oszkár telekocsiról, egyik ismerőse mesélte neki, hogy ő szinte az összes fesztiválra Oszkárral utazik és neki eddig csak jó tapasztalatai vannak. Jucus ettől még nem jött tűzbe-lázba, de elraktározta az információt. Egy hónappal később, amikor hétvégére Szabolcsba készülődött a szüleihez, eszébe jutott, hogy megnézi, talál-e egyáltalán fuvart az Oszkáron. Nem nagyon hitt benne, hiszen egy kis faluba akart eljutni, oda meg ki menne rajta kívül?

De láss csodát, volt találat a keresőben! Jucus először egy kicsit elbizonytalanodott, mivel benne is, mint sok más első telekocsis útja előtt álló utasban felvillant a piros lámpa, hogy hát nem is ismeri a sofőrt, meg az útitársakat sem, és biztosan jó ötlet-e ez? Ahogy tovább ismerkedett a rendszerrel, Jucus észrevette, hogy igazából az értékelésekből mindent meg lehet tudni az autósokról és az útitársakról is, így végül beregisztrált és lefoglalta a helyét.

“Miután elhatároztam magam és megtettem az első lépést, már ment minden a maga útján.” – mesélte később. Persze még így is volt bennem egy kis izgatottság, de

“amikor a sofőr GPS koordinátát és fényképet is küldött nekem a találkozási helyről, már tudtam, hogy minden rendben lesz.”

Végig jó hangulatban telt az út és a sofőr házig vitt, pedig mondtam, neki, hogy rakjon ki nyugodtan ott, ahol neki útba esik. Ő csak ingatta a fejét és mondta, hogy 5 percen már igazán nem múlik semmi. Az út nekem vonattal meg busszal több mint 5 órába telt volna, így pedig még 4 óránál is kevesebb lett. Meg persze sokkal kényelmesebb autóval utazni, mint tömegközlekedni. Árban nekem a vonat + busz kombináció ugyanannyiba került volna, mivel közalkalmazott vagyok, de a megspórolt közel másfél óra, a szüleim házáig szállítás és a kellemes társaság miatt én egyértelműen az oszkározás mellett tettem le a voksomat. A hazautazáshoz is  Oszkárt választottam, bár ez izgalmasabban alakult, mivel csak néhány órával a hazaindulásom előtt sikerült  autóst találnom, de sikerült!

Nem gondoltam volna, hogy ilyen “Isten háta mögötti” kis faluba is el lehet jutni telekocsizva és nagyon örülök, hogy összejött. Én az eddigi két utamon azt tapasztaltam, hogy olyan emberek utaznak, akik nyitottak és jó fejek. Jó érzés, hogy van a tarsolyomban egy ilyen lehetőség, annak köszönhetően, hogy kipróbáltam és megszűntek a fenntartásaim a telekocsizással kapcsolatban!

Te túl vagy már az elsőn? Ha még nem, hirdesd meg szabad helyeidet, vagy  keress az autóst, aki elvisz!

 Ha oszkáros történeteidet, élményeidet szívesen látnád a blogon, írj nekünk az info@oszkar.com-ra!