Történt, hogy Molnárné Kaskó Gréta kapott egy emailt az Oszkártól: „Gratulálunk, ma 7 éve regisztráltál Oszkáron”. Majd a válaszát ő is és az Oszkár is közzétette a Facebook-oldalán:


„Miskolci vagyok, de Budapesten tanultam a Semmelweis Egyetemen, sokszor utaztam a két város között, és már nagyon untam a MÁV-ot, mert kiszámíthatatlanul közlekedtek a vonatok, folyton késtek. A buszközlekedés sem volt jobb. Aztán egyszer, amikor erről panaszkodtam, megkérdezte a nagybátyám, hogy miért nem próbálom ki az Oszkárt. Addig nem is tudtam, hogy létezik ilyen szolgáltatás. Elmondta, hogyan működik, regisztráltam, és mondanom sem kell: nem bántam meg” – meséli Gréta, aki ma már az öccsei oszkáros útjainak lebonyolításában is aktívan segédkezik.

Hét évvel ezelőtt, az akkor még egyetemista lány, első oszkáros útja Miskolcról Budapestre vezetett. Annak rendje-módja szerint elvégezte a foglalást, majd a megbeszélt időpontban beült a sofőr, Balázs autójába.

„Én voltam az egyetlen utas, így zavartalanul végigbeszélgethettük az utat. Két óra elég hosszú idő ahhoz, hogy mindenféle téma szóba kerüljön és sok minden kiderüljön a másik félről.

Annyira rokonszenvesnek találtuk egymást, hogy mindketten szerettünk volna újra találkozni. Telefonszámot nem kellett cserélnünk, mert azt ugye az út előtt megtettük. Ha utólag belegondolok, azon kapom magam, hogy már akkor sejtettem: talán többről van szó, mint egyszerű szimpátiáról. Ez afféle női megérzés volt. Balázzsal azóta sokszor felidéztük az első találkozást, és mindig jókat mosolyogtunk rajta. Ő is miskolci, bármikor összefuthattunk volna a városban, de úgy látszik az egymásra találásunkhoz az Oszkár kellett” – mondja. Állandó útitársakká váltak, majd sűrűsödtek a „privát” telefonbeszélgetések és randevúk – így lett Balázsból egyszer csak több mint sofőr. Két éve össze is házasodtak, és Miskolcon teremtettek otthont maguknak.

„Viszonylag hosszú ideig egyedül mászkáltam, csak akkor regisztráltam az Oszkárra, amikor felhívták a figyelmemet, hogy akár meg is hirdethetném az útjaimat” – kapcsolódik a beszélgetésbe Molnár Balázs. Grétával való találkozása természetesen felülmúlhatatlan oszkáros élménye, de – mint mondja – általában is jók a tapasztalatai. Sok olyan utast vitt, akivel érdemes beszélgetni. Az oszkáros sofőröktől elvárt képességek közül azt tartja a legfontosabbnak, hogy biztonságosan vezessenek – persze ugyanez vonatkozik a nem oszkáros autózókra is. Emellett legyenek pontosak, udvariasak és türelmesek. Egyiket sem nehéz teljesítenie, ezek alaptulajdonságai. A türelmét egyszer tették próbára: „Beült az autóba két sakkozó, és fejben, hangosan végigsakkozták a kétórás utat. Na, akkor úgy éreztem, hogy fel kellene hangosítanom a zenét” – idézi fel derűsen.

Az oszkáros utak azután sem maradtak el, hogy Grétával összekötötték az életüket, Balázs akár egyedül, akár a feleségével együtt továbbra is fuvaroz utasokat. Már, ha idejük engedi, mostanában ugyanis sokkal fontosabb elfoglaltságuk van: igyekeznek minden percüket a nyolc hónapossá cseperedett kislányukkal tölteni. Arra a kérdésre, hogy ha kisfiúk született volna, Oszkárnak neveznék-e, egyszerre, harsányan felnevetve válaszolnak „nem”-mel.

Az Oszkár nem társközvetítésre szakosodott szolgáltató, de lám, lám, ,,mellékágon” arra is alkalmas. És még az is simán előfordulhat, hogy a közösségben vannak olyan szülők, akik egy hasonló love story apropóján Oszkárnak nevezték el szerelmük gyümölcsét. 🙂

Ha kedvet kaptál egy hangulatos utazáshoz, akkor keress egy jófej autóst és foglalj, ha pedig autóval indulsz útnak, add fel hirdetésedet, hogy akár Cupido is befoglalhasson! 🙂

Hozzászólások

  1. olaszlo
    • fk.oszkar.com

      Szia Laci! 🙂

      Nagyon romantikus a sztoritok és örülünk, hogy az Oszkár hozott össze titeket! 😉
      Sok boldogságot kívánunk, sok játékot és jó egészséget a gyerkőcöknek és nektek is!

      Kriszta és az Oszkár-csapat

      Válasz

Válaszoljon olaszlo-nak Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Megosztás