2016 októberében bevezettük az Oszkár Mester címet. Ezt az elismerést azok az autósok érdemelhetik ki, akik 5 fontos szempontnak megfelelnek. Ebben a cikksorozatunkban olyan sofőrökkel beszélgettünk, akik az elmúlt 6 év alatt a legtöbbször kapták meg ez a címet. Bence már 28 alkalommal nyerte el az Oszkár Mester titulust

Kérlek kicsit mesélj magadról, ki vagy és mivel foglalkozol?

Matematika szakot végeztem Budapesten és jelenleg is itt dolgozom 5-ből 4 napot. Mellette egy PhD programot csinálok Pécsett, emiatt vagyok ilyen lelkes tagja az Oszkárnak. Egyrészt, félévente van 1, maximum 3 órám Pécsen, másrészt, heti kétszer fél órát oktatok is ott, így amikor megyek és jövök vissza, akkor meghirdetem a szabad helyeket.

2013-ban regisztráltál az Oszkárra. Hogy találkoztál a platformmal?

Régen, még az Oszkár kezdeti időszakában, 2010 környékén egy közös regisztrációnk volt a bátyámmal, és azt használtuk mindketten. 2-3 évvel később csináltam saját profilt, amikor már én is sofőr lettem, és nem csak utasként használtam a rendszert.
Pécsre nagyon rossz volt a tömegközlekedés, a vonat tragikus volt, csak nőttön nőtt a menetidő, vágányzárak is sűrűn voltak. Ezért, kis túlzással, minden pécsi alternatív közlekedési megoldások után nézett. Akkoriban szájhagyomány útján, viszonylag hamar elterjedt, hogy van az Oszkár. Így hallottam róla én is először.

Már több, mint 1300 oszkáros út van mögötted. Mik az eddigi tapasztalataid? Milyen élményekkel gazdagodtál az útjaid során? Ki tudsz esetleg emelni pár emlékezetes utat?

Nagyon sok jó fej embert megismertem. Az útjaim 70-80%-a Budapest-Pécs volt, számomra érdekes volt megtapasztalni, hogy milyen sok új utas van, hogy folyamatosan regisztrálnak az emberek. Van pár visszajáró utasom, de nagyon változik nem csak az utasok száma, de az életkora, az élethelyzete is. Már például nem igaz egyáltalán, hogy csak egyetemisták oszkároznak, ahogy az sem, hogy minden pécsi Pestre vagy külföldre megy dolgozni. Érdekes látni ilyen társadalmi metszetet. Alapvetően nagyon jó élményeim vannak, rosszról nem is tudok beszámolni.

Volt egy emlékezetes út, amikor 7 óra alatt értünk le Pécsre egy mácius 15-ei vihar miatt, amikor az a hatalmas nagy hóesés volt. Szerintem azóta veszik itthon komolyan a citromsárga, narancssárga és piros jelzést az időjárás jelentésben, mert addig szerintem senki se foglalkozott vele. Akkor az egész ország behavazódott. Ennek már olyan 5-6 éve. (9 éve volt – a szerk.) Amikor egy 2 órásra tervezett út 7 órás lesz, akkor az sok közös élményt eredményez. Félre kellett állnunk, felmerült, hogy valamilyen óvóhelyre menjünk aludni, de végül mindenki épségben hazaért, csak jóval később, mint gondoltuk. Utána még sokáig telefonon is tartottuk a kapcsolatot egymással, mert tényleg jól megismerkedtünk az alatt a 7 óra alatt.

Oszkározás közben sok emberrel lehet találkozni, volt esetleg különleges utasod, vagy olyan akitől érdekes történetet hallottál?

Sokféle emberrel lehet találkozni oszkározás közben. Volt világutazó, aki gyalogosan szelte át Európát, csak épp megfáradt, így Budapestről Pécsre az utat Oszkárral abszolválta. Nem is tudom, hogy talált rá az Oszkárra.
Volt, aki az El Caminó-ra ment éppen, és volt aki az El Caminó-ról jött haza. Érdekes volt hallani két különböző embertől, hogy milyen tervekkel vágtak neki a 30-40 napos zarándokútnak, és hogy milyen élményekkel tértek vissza.
A legkülönfélébb szakmákkal foglalkozó utasaim voltak eddig – a bűvésztől a kaszinó krupién keresztül az amerikai hírszerzőig. Az utóbbi nagyon érdekes volt, mert ő már decemberben megmondta, hogy a COVID nagy para lesz, miközben mi még csak annyit tudtunk róla, hogy van valami nátha Ázsiában. Nem volt fellengzős, és végül őt igazolta az élet, ezért utólag visszatekintve őt nagyon érdekes utasnak találom. Volt neki egy kis akcentusa, így elkezdtem kérdezgetni, és szóba jött, hogy amerikában született, járt több balkáni országban is, és Magyarországon is állomásozott, aztán itt telepedett le. Azért beszélhetett bármiről is, mert már visszavonult. A kapcsolatai megvannak még, kap információkat. Érdekes volt az élettörténete, már amennyit elmesélhetett. Szeretek beszélgetni az utasaimmal.

Szerinted mitől elégedett egy utas? Neked mi a fontos utasként, te mi alapján értékelsz?

Szerintem alapvetően akkor elégedett egy utas, ha a számára rendelkezésre álló alternatívák közül a legjobbat kapja. Például egy Budapest és Pécs közötti útvonalon zajlik egy verseny a vonat, a kis buszok és a magán sofőrök között az utas pénzéért, döntéséért, aki minél megbízhatóbban, biztonságosabban, gyorsabban és olcsóbban szereten utazni. Sokan pont ezek miatt célt tévesztenek szerintem, amikor azt hiszik, hogy az autós és az utas kapcsolata az egy alá-fölé rendelt szituáció. Én abban hiszek, hogy abszolút mellérendelt viszony van onnantól kezdve, hogy az utas nem puszira ül be az autóba, hanem fizet érte. Én ezt is képviselem a saját oszkáros útjaim során.
Alapvetően én jövök és megyek 1 napon belül, de soha nem hirdetem meg 3-nál több főre az autóm, hogy kényelmes legyen mindenkinek. Egybe szoktam értékelni a 3+3, azaz 6 utasomat, és ilyenkor 1-2 kategóriába sorolom őket. Van, aki kifejezetten rugalmas volt az egyeztetés során, például ha esetleg én bonyolítottam valamit és ő ahhoz alkalmazkodott, nekik adok egyedi értékelést. Egyébként nagyon nem szeretem a “minden rendben ment” értékelést, ezért általában 2-3 jelzővel szoktam értékelni, például “megbízható”, “flexibilis”, “szimpatikus” és “szívből ajánlom mindenkinek”. Ha valami szélsőségesen nem volt rendben, de megjelent és fizetett az utas – mert alapvetően erről szól az egész -, akkor annyit szoktam csak írni, hogy “rendben volt”. Ha viszont olyat tesz, ami szerintem helytelen, akkor semlegest adok neki, de előfordult a negatív is, ha le se mondta az utat, és meg se jelent.

Mit üzennél azoknak, akik most kezdenek oszkározni?

Az első jó tapasztalataikat merjék megosztani, mert minél többen tudnak róla, annál több autós és utas lesz, és annál inkább lehet alternatívát kínálni országosan különböző távokon is az egyébként, szerintem, rendkívül alulteljesítő tömegközlekedésnek. Ha tovább ajánlják, az nekik is jó lesz. Ez egy pozitív összegű játszma.