Az Oszkár csapatát egy volt ralibajnok, a miskolci Vojcsik ,,Golyó” Ferenc is erősíti. Golyó igazi lokálpatriótaként mindig büszkén beszélt arról, hogy Miskolc és a Bükk az ő edzőterme. Az autóversenyző tavaly Miskolc várostól Gálffy Ignác-életműdíjat kapott. Oszkáros sofőrként persze kerüli a mutatványokat, és szigorúan betartja a közlekedési szabályokat, de így is élmény a társaságában utazni.
,,1976-ban kezdtem ralizni. Nem nyugodtam addig, amíg magamnak nem tudom bizonyítani, hogy érdemes volt elkezdeni” – meséli Golyó. ,,’78-tól ’80-ig katona voltam, és azt is mondhatnám, hogy már akkor Oszkároztam, mert az ezredparancsnok sofőrjeként rengetegszer hoztam-vittem az embereket. Mindig tele volt a Zsiguli. A parancsnok tudta, hogy versenyzek, és megbízott bennem: biztos lehetett abban, hogy pontosan, minden probléma nélkül eljutunk A-ból B-be.”
Vojcsik Ferenc sok területi túraversenyt nyert, első osztályban többszörös magyar bajnok. ,,Tavaly május 11-én Miskolc város ünnepén az önkormányzat életműdíjjal tüntetett ki. A felterjesztő Magyar Nemzeti Autósport Szövetség azt írta rólam: ’A Golyó néven ismert raliversenyző számos magyar bajnoki cím birtokosa, hazai és nemzetközi versenyeken több mint kétszáz alkalommal állhatott dobogóra, és három évtizedes versenyzői pályafutása alatt mindenhol büszkén hangoztatta miskolci származását’. Lokálpatrióta vagyok, világ életemben Miskolc hírnevét öregbítettem, népszerűsítettem a várost, és sok fiatal a mai napig a példaképének tart” – mondja.
,,Egy autóversenyző úgy csiszolódik, akkor tökéletesedik, ha minél többet ül autóban, minél többször teszi próbára a reflexeit. Miskolctól pár kilométerre van a Bükk, és az 1970-es években bevezettem, hogy télen, hóban kijártunk oda autózgatni. Éjszaka, amikor nincs forgalom. A csúszkálás, a kormány forgatása, a különböző helyzetek megoldása jó gyakorlás, rengeteget ügyesedik tőle az ember.”
Golyó tavaly májusban kezdett Oszkározni. Hogy miért? ,,Millió dolgom van Pesten, és sokat járok a Dunántúlra, Pécsre, Veszprémbe, Székesfehérvárra is. Kaptam egy megbízatást az MNASZ-tól, hogy felügyeljem a versenyeket és készítsek róluk jelentéseket. Ezért állandóan mennem kell, és ha már megyek, utasokat is viszek” – indokolja. ,,Ahogy meghirdetem az útjaimat, már foglalják is a helyeket és lájkolnak. Nagyon sokan jönnek velem imide-amoda, főleg akkor, amikor a magyar bajnoksági futamok zajlanak. Már akkor is sokan jöttek velem, amikor kijártunk a Bükkbe tréningezni. Éjszakánként háromszáz-négyszáz kilométereket autóztunk. Mindenem a vezetés, az, hogy ülök a volán mögött és megyek. A, B, C, E jogosítványom van. Egyedül nagy buszra nincs, de teherautóra, nyerges vontatóra, kamionra is van. Ez az ’Oszkározás’ előzménye. Szóval, én már akkor ’Oszkároztam’, amikor még meg sem született az elgondolás és az oszkar.com honlap – amitől egyébként el vagyok ájulva. Hatalmas gondolat és a legjobb kivitelezés, ami az interneten létezik.”
A ralibajnok ,,civilben” egy hatszemélyes 120 lóerős, dízel Fiat Multiplával jár, és mint mondja, oda-vissza mindig tele van az autója. Azt gondolhatnánk, hogy versenyzői múlttal nehezére esik ,,normális” tempóban haladni és betartani a közlekedési szabályokat, de azt mondja: ,,Csöppet sem. Elég volt már nekem gyorsan menni. Nyugodtan haladok, legfeljebb 120-szal, 130-cal, ott, ahol lehet. Maximálisan betartom a közlekedési szabályokat. Az egy dolog, hogy bárkinek az orrát bármikor kifújnám, de a kocsiban ül hat ember, hibátlanul, normálisan kell menni vele. Már csak azért is, mert az autópálya tele van ’versenyzőkkel’. Hatalmas autókkal nyomják, villognak, dudálnak, leszorítanak, beintegetnek, hogy ’hülye vagy’. Nem baj, indexelek, lehúzódom, hadd versenyezzenek maguk ellen.
Golyó népszerű az Oszkáron, számos törzsutasa van.
,,Jóleső érzés a hozzászólásokat olvasni. Sokan tudják, hogy ki vagyok, és örülnek, hogy beülhetnek mellém. Minimális pénzekért maximális biztonságban vannak. Jók az oszkáros pilóta kollégák is, pihenten ülnek kocsiba, szépen róják a kilométereket, de egyik sem olyan mint én. Nincs például életműdíjuk és több mint négyszáz serlegük. Golyó csak egy van”
– mondja nevetve. ,,Van két gyönyörű unokám, ők, az autósport és az Oszkározás, a jövés-menés teszi ki az életemet. Az Oszkározás is verseny abban az értelemben, hogy itt is meg kell tudni felelni minden kívánalomnak. Nagyon sok egyesületnél voltam ’húzó ló’, szerintem az Oszkárnál is az vagyok.”
,,Fantasztikus embereket szoktam vinni” – folytatja lelkesen Ferenc. ,,Cégvezetők, bírók, ügyvédek jönnek velem. A múltkor, amikor a Városligetben ki akarták vágni azt a sok fát, olyan környezetvédelmi szakértőt vittem Miskolcról Pestre, amilyenből összesen kettő van Magyarországon, ő és még valaki Pécsen. Ahogy mentünk az autóban, szólt, hogy hívni fogják az egyik rádiótól, interjút kell adnia telefonon, és ne haragudjunk, de ha lehet, ne beszéljünk akkor, mert különben nem lehet majd rendesen hallani a hangját a rádióban. Csöndben hallgattuk a kocsiban, ahogy interjút ad. Egyébként ő is azért foglalt nálam helyet, mert kellemes emlékek fűzték a nevemhez. Hál’ istennek sok olyan néző van, akinek a szeme jól lakott Golyó autózásával, és továbbadta a hírét. Ezért is voltak mindig szponzoraim, üzleti partnereim, akik segítették a pályámat. Büszkék voltak arra, hány embernek okozok örömöt a ’csikorgásommal’.
Az autóversenyzés nemcsak költséges, hanem közismerten veszélyes sport is. Golyó sem úszta meg sérülések nélkül. ,,Harmincöt év alatt összesen egy évet és két hónapot töltöttem kórházban a technikai sport által szerzett balesetek miatt. Nincs olyan részem, ami ne törött volna el. 19-ig számoltam a totálkárokat. Na de ennek az időszaknak vége. Elmúltam hatvanéves, már nyugis nyugdíjas vagyok” – összegzi mosolyogva.
Szeretnél Golyóval, Göttinger Pállal, nyíregyházi színházi főrendezővel vagy akár a Família Kft.-s Dr. Szép Károllyal együtt utazni? Az Oszkár a különleges emberek közössége, tehát Neked is itt a helyed!
Oszd meg autód szabad helyeit vagy keress valakit, aki elvisz!
Tegnap en is Golyoval utazhattam! Csak ajanlani tudom minden kedves leendo Oszkaros utazonak! 🙂