Az Oszkár 10. születésnapja kapcsán jó ötletnek találtuk, hogy Attila (az egyik társalapító) összeszed néhány érdekességet. Olyan életképeket, melyek az Oszkár eddigi történelme során számunkra fontosak / különlegesek valamilyen szempontból. Ezeket a szeptemberi 10. születésnapi rendezvényen egy előadás keretében bemutattuk, de aki lemaradt volna, most ebben a blogcikk-sorozatban bepótolhatja!

Rögtön kezdetnek: Gyakori kérdés, hogy honnan jött az “Oszkár” név. A válasz egyszerű, hát innen:

Ezzel a padfirkával kezdődött 2007-ben a már több mint 10 éve tartó történet. A Műszaki Egyetemen egy szeptemberi előadás során Máté csoporttársammal gondolkoztunk, hogy milyen nevet adjunk a fejünkben már egész jól összeállt telekocsi rendszernek.

Az ötlet onnan adta magát, hogy Szombathely környékéről származó egyetemistaként hétvégenként gyakran belefutottunk a hazautazás nehézségeibe. Egyrészt a tömegközlekedési diákkedvezmény csökkentése miatt az anyagi terheink is nőttek, az indokolatlanul hosszúnak tűnő utazási idő még annak ellenére is zavart, hogy diákként – mostani szemmel nézve  – igencsak ráértünk.

Voltak ismerőseink, akik autóval jártak haza, viszont náluk minden egyes alkalommal telefonon érdeklődni nem volt komfortos, és legkevésbé sem hatékony. Így jutott eszünkbe, hogy mi lenne, ha ők meghirdethetnék szabad helyeiket a neten, mi (és “sorstársaink”) pedig pár kattintással jelezhetnénk csatlakozási szándékunkat. A költségeket szétdobva az utazóközösség minden tagja jól jár, amellett, hogy az út is jó hangulatban telik az ismerős közegben.

Íme az első fotó, mely az Oszkár fejlesztése során készült a kollégiumi szobánkban. Nagy lelkesedéssel estünk neki a feladatnak, többször az éjszakáink is rámentek, hogy elkészüljünk a pályázati határidőig.
Hogy milyen határidőig? Az Oszkárt egy egyetemi pályázaton is elindítottuk, annak ellenére, hogy nagy esélyt nem adtunk a sikerre. Korábban ugyanis inkább a nagyon elméleti témák arattak le babérokat az ilyen megmérettetéseken. Így aztán nagy meglepetés volt számunkra, hogy az Oszkár ötletét is értékelte a szakértő zsűri.

A képen látható monitor egyébként még mindig használatban van irodánkban – onnan valószínűleg egyenesen az Oszkár Múzeumba kerül. 😉 Én azóta fodrászt váltottam, Máté pedig már nem programoz ingben. 🙂

A következő részben eljutunk a “kilövésig”, azaz a honlap éles indulásáig. Maradj velünk és figyeld az Oszkár Facebook-oldalát a folytatásért!

(na meg persze addig is keress útitársat vagy hirdesd meg szabad helyeid Oszkáron!)