9. születésnapunk alkalmából azt találtuk ki, hogy mi ajándékozzuk meg az Oszkáros közösséget. Több mint 100 kívánság érkezett, hogy ki, milyen különleges útitárssal, járművel vagy körülmények között szeretne Oszkározni. Kezdetben úgy gondoltuk, egyet valósítunk meg ezek közül, de olyan jó ötletek voltak, hogy elszaladt velünk a ló… ????

Három a magyar igazság, egy a ráadás. Jelen esetben Petra kívánsága volt, aminek megvalósítása már kakukktojásként kívül esett az eredetileg tervezett időszakon, de szerintem ő ezt egyáltalán nem bánja!

Egy gyors felsorolás erejéig tekintsünk vissza az eddigi születésnapi ajándékainkra:

• Először Lídia kívánságát teljesítettük, aki Ildikó barátnőjét lepte meg születésnapja alkalmából egy fővárosi bulival.
• Másodjára Irénnek biztosítottunk lehetőséget, hogy kedvenc írójával, Pilát Gáborral találkozzon egy Oszkáros út keretein belül.
• Dominik rokonlátogatása kapcsán inkább mi éreztük magunk a megajándékozott félnek.

.
Petra annyira jó fej volt, hogy a kért pár mondatos visszajelzés helyett komplett élménybeszámolót írt. Mindenképp megéri elolvasni, szinte kihallatszik a Škodák jellegzetes farmotor-hangja a cikkből 🙂

.

“Sokféle programon gondolkodtam a hétvégén, de hogy Škoda találkozón kötök ki egy veterán Škodával, ez nem volt benne a pakliban.

Petra hozzáöltözött alkalmi szállítójárművéhez 🙂

Úgy kezdődött, hogy jelentkeztem az Oszkár nyereményjátékára. Mivel nekem egy 35 éves Citroën Kacsám van, természetes, hogy a veterán autók érdekelnek.

Nemrég felhívtak az Oszkártól, hogy én volnék az egyik nyertes. Megbeszéltük, hogy a Škoda klub elnöke értem jön egy veterán Škodával és elvisznek a Škoda Fagy-i-talijára.

Aznap az átlagnál melegebb, verőfényes napos idő volt. A megbeszélt időpontban meg is jelent a ház előtt a nagyon szépen rendbe tett tipikus pirosas-narancssárgás 105-ös Škoda a tulajdonosával, valamint a klubelnökkel és Attila, az Oszkár társalapítója. Ajándékokat is hoztak és én is boldogan adtam át Oszkárnak a szülinapi pezsgőt.

Beszálltunk az autóba és elfogott a nosztalgia, a fiatalkori emlékek. Élveztem, hogy ez még egy olyan autó, amit vezetni kell, nem magától megcsinál mindent, az ülései is finoman süppedősek és igen kényelmesek.

A találkozó a Hengermalom utca zsákutca részén volt, jöttek szép számmal rendesen a 30-40 éves jószágok. Sajnálatomra Felícia és Octavia nem képviseltette magát, ellenben volt 40 év feletti Škoda 100 és egy rally versenyautó Škoda RS 130 coupé, meglepően sok Škoda pick-up és 105-ös ill. 120-as (ők már az ifjabb generáció).
.
A jó hangulatról, amihez az időjárás nem kicsit járult hozzá, az egyik autó motorháztetején rögtönzött büfé gondoskodott, kendmegmagad zsíroskenyérrel és helyben készített teával.
Természetesen, mint minden találkozón, itt is ment az adok-veszek ilyen-olyan alkatrészek cseréltek gazdát. Csaba, az említett 105-ös tulaja boldogan mutatta az eredeti izzókészletet, amit kapott.
A nap fénypontja az autózás volt, ami azt jelentette, hogy bármelyik autót kipróbálhattam.

Természetesen a rally Škoda volt az első, amiért sorban kellett állni, a másik pedig a 100-as.
A versenyautón meglepődtem, mert nem gondoltam, hogy akkora ereje van, hogy belelapulok az ülésbe – amibe nem volt egyszerű beszállni a mindenütt jelenlévő erősítő rudak miatt. Az autó gazdija nagyon ügyesen manőverezett ismerve a gép tulajdonságait és számomra feledhetetlen élményt adott.

Büfé a motorháztetőn (illetve csomagtartón)

OT – Oszkár Telekocsi – 28 év van köztük

Petra és Csaba, a 105-ös vidám sofőrje

A 100-as Škodával is nagyon kellemes utunk volt. Kényelmes szövetülésben ülve autóztunk igényesen rendbe tett belső kiképzéssel és az autó külsejét is meg kell hogy említsem, mert kerítésfestékkel lett lefestve, ami egyfajta bársonyos tapintást eredményezett. Vagyis jó volt megsimogatni az autót.

Még egy kicsit nézelődtünk, majd elindultunk hazafelé újabb élményekkel gyarapodva.
KÖSZÖNÖM NEKED OSZKÁR és Boldog Szülinapot!”